Ła’ ha’nitáhígíí ’éí biihidzóhí 50 entries

’Ak’ah ła’ dishhį́įhgo baa naashá.

lard some 3-1-melt.I 3-to 1-go.CI

’At’ééd ’éí ch’iyáán ’ál’į́įgi łá’í nidi doo bił bééhózin da.

girl TOP food 3-make.NI-at one but 3-with 3-know.CI NEG

’Aadę́ę́’ hoołtį́į́ł.

there-from 3s-rain.Prog

’Asdzą́ą́ t’ah doo naalyéhé bá hooghangóó dighááh da.

woman still NEG trading.post-to 3-walk.I NEG

’Ashkii yázhí bee’eldǫǫh yik’ee ’ádadeeznih.

boy little gun 3-on.account.of REFL-3-hurt.P

’Ayóo łį́į́’ sh naalgeed diní, ’ííshją́ą́shį́į́ díí łį́į́chogii bikáá’ dah ńdaah!

very horse 1-with 3-buck.CI 3-2-say.NI lets.see this stallion 3-on up 2-sit.I

’Ałní’ní’ą́dą́ą́’ t’ah doo da’adánígóó disháágóó ch’iyáán ’ásdįįd.

noon-past still NEG cafeteria-to 1-go.I-NEG food 3-dwindle.NI

’Áádę́ę́’ nánísdzáago łį́į́’ bá nida’deeshjoł.

from.there 1-return.P-GO horse 3-for pl-1-set.out.NCM.F

’Áłah ’aleehdi hastiin léi’ t’óó yááłtih yiits’a’.

meeting-at man INDEF just 3-talk.Prog 3-be.heard.I

-ní

Asdzání ní’jookąąhgo kintahdi nijighá.

woman-NOM Rep-3a-beg.I-GO town-at about-3a-walk.I

Ashkiísh t’áádoo nideezhí yíni’ yá ahóólaa da?

boy NEG 2-younger.sister 3-mind 3-for 3s-3-make.P NEG

Baa tįįh náádiikah.

3-for achieve 1dpl-walk.pl.I

Bá’ólta’ísh Jáan ’éí doodaii’ Mary daats’í yich’į’ haadzíí’?

teacher-Q John TOP or Mary perhaps 3-to 3-talk.P

Bik’os gónaa ’ałch’į’ yiyiissił.

3-neck around toward.each.other 3-3-grab.CI

Ch’iyáán bá hooghandi béeso bideená naashnish.

food.store-at money 3-in-exchange.for 1-work.CI

aad ’át’éii">Ch’į́į́góó baa ntséskees.

fail 3-about 1-think.I

Da’ chidíísh bee hólǫ́ doodaii’ ni daats’í chidí nee hólǫ́?

Q car-Q 3-with 4-exist.NI or 2 maybe car 2-with 4-exist.NI

Da’ Cubadę́ę́’ tsinaa’eeł nił ní’éél?

Q Cuba-from boat 2-with 3-float.P

Damóo yę́ędą́ą́’ Yootóógóó niséyá.

Sunday past Santa.Fe-to 1-go.P

Deenásts’aa’ sh naaldloosh ńt’éé’ shimá siiłtsą́, yiniinaa násineestsxas.

ram 1-with 3-trot.CI past 1-mother 1-3-see.P 3-because 1-3-whip.P

Dibé nee hólǫ́, ya’?

sheep 2-with 3-exist.NI Q

Dibé yázhí ła’ yóó’ ’ííyáá ńt’ę́ę́’ tsiyi’di bik’íníyá.

lamb one away 3-go.P past forest-at 3-find.it.P

Diné bikéyah bikáa’gi ndahonidzood yę́ędą́ą́’ Naatsis’áán hoolyégóó niha’áłchíní bił ’adahineet’į́į́’.

Navajo 3-land 3-on-at pl-areal-3-flee.pl.P past Navajo.Mountain areal-be.called.NI-to 1pl-children 3-with pl-1dpl-sneak.off.P

Diné bikéyah bikáa’gi ndahonidzood yę́ędą́ą́’ Naatsis’áán hoolyégóó niha’áłchíní bił ’adahineet’į́į́’.

Navajo 3-land 3-on-at pl-areal-3-flee.pl.P past Navajo.Mountain areal-be.called.NI-to 1pl-children 3-with pl-1dpl-sneak.off.P

Dzghą́ą́’í bizaad doo shił bééhózin da.

White.Mountain.Apache-NOM 3-language NEG 1-with 3-ho-know.CI NEG

Ha’át’éegishą’ nich’ah nííní’ą́?

where-at-Q 2-hat 3-2-set.down.SRO.P

Ha’át’éego lá ’íiyisíí ’atiinjį’ ’ańdeeshdááł lá?

how Q main road-up.to 1-back-on-go.F DISC

Ha’át’íí biniiyé ’ákǫ́ǫ́ díníyá?

what 3-for.purpose there 2-start.go.P

Ha’át’íí biniiyé shą́ą́h ńdídááh?

what 3-because 1-passing.by 2-go.I

Haashíyee’ shimá bidzi’ izí shił doolwoł hait’éego dilwo’.

try.and.find.out 1-mother bicycle 1-with pas-moving.fast.F 3-1-try.F 3-run.

Hooghan binááshwoł ńt’éé shimá sání shich’ahóóshkeed.

hogan 3-encircling-1-run.Prog past 1-grandmother 1-3-scold.P

Jó n bééhozin shibéeso ’adingo

because 2-with 3-knowledge.CI 1-money 3-dwindle.CI-GO

KinŁánídi ’ííníshta’ ńt’éé’ ’áádóó t’áá ’ániidígo ’áadi náánísdzáá ńtéé’ ’ééhosisya’ lá.

Flagstaff-in 1-study.P past and.then just recently there-at 1-return.P past 1-get.hazy.P disc

Lą́ʼąą’, hágoóneeʼ nibééso łaʼ shaa níʼaah.

okay well 2-money some 1-for 3-2-give.SRO.I

Naakaii Bito’gi béégashii bee łá’í ’ídlínígíí bee ’anishtah.

mexican water-at cow 3-with one-unify.P-COMP 3-with 1-among.NI

Nimá yázhí bighangóó díílwoł dóó ’áájí ’awéé’ baa ’áhólyą́dooleeł.

2-auntie 3-house-toward 2-run.F and there-at baby 3-to 2-care.CI FUT

Nizhe’é ha’át’íísh yaa naaghá?

2-father what-Q 3-about 3-do.CI

Sháahsita’gi yihę́ęsgo tsin-ts’ósí bee yích’id.

1-point.between.shoulder.blades 3-itch.I-GO stick 3-with 3-1-scratch.P

Shilééch’ąą’í bits’ąą ńdínésht’į́į́’.

1-dog 3-away.from 1-hide.P

Shí t’óó ’ááłk’iis yisháałgo shizhé’é tsékooh gódeg ha’asbą́ą́z.

1 merely SUP-alongside 1-go.Prog-GO 1-father canyon areal-up up-3-drive.P

Shį́į́dą́ą́’ sitsą́ hodíínii’go k’asdą́ą́’ dasétsą́.

summer-last 1-stomach areal-.hurt.P-GO nearly 1-die.P

Sisłigaií ’ayóo bik’i ni’dzidlaad.

concho.belt very 3-on 4-3-shiny.I

T’ah doo lą’í náháhą́ądą́ą́’ ’Ashįįh Bii’ Tóodi shighan nít’ę́ę́’.

still NEG many year-past Salt.Lake.City-at 1-home past

T’áá ká tó tsíídkáá’ dididííkááł.

NEG water charcoal-on start-3-2-put.OC.F

T’áá kwe’é shiba’ sínídáa doleeł.

just right.here 1-waiting.for 2-sit.SPN FUT

T’áá shǫǫ da la’ da’adą́ądi diné bich’iiyą’ hólǫ́ǫ́ .

at.least such.as some restaurant-at Navajo 3-food 3-exist.NI DISC

Tł’éédą́ą́’ ni’shéłhaazh.

night-past 1-rest.P

Łį́į́’ ’áhidiníłnáago sizį́.

horse Recip-3-opposite-GO 3-du-stand.SPN
’íísíníłts’ą́ą́’loadingplaying

“Níléí dził binaagóó ’ahééh hi’díníilchééł”, ní jiní ma’ii.

yonder.there mountain 3-around-GÓÓ around 2-du-run.F 3-say.P 4-say.P coyote