Your search for * biihidzóhí 50 entries
’Ach’íí’ ła’ deeshį́į́ł.
rolled.intestine some 1-eat.F’Ahbínídą́ą́’ ch’ééh niba’ hasht’e’ ’ádííníszin.
morning-Past in.vain 2-wait ready REFL-1-keep.CI’At’ééd sin t’áá hahígo yíhooł’ą́ą́’.
girl song just quickly 3-3-learn.P’Azhą́ deesk’aaz ndi t’áá ’ákwíí jį́ na’nishkaad.
even. though 3-cold.SPN but just every day 1-herd CI’Ííyą́ą́’ dóó bik’ijį’ tsinyaagi nétį́į́ dóó ’iiłhaazh.
1-eat.P and 3-after tree-under-at.spec 1-lie.down.P and 1-sleep.P-góó
Bá ólta’í la’ t’áá shǫ́ǫ́ da nihaa joozba’.
3-teacher some at.least such.as 1du-about 3-care.PBilá ’ooskidgóó yoonaał le’.
3-at 3-time.P-GOO 2-arrive.P hopeCh’iyáán bá hooghandi béeso bideená naashnish.
food.store-at money 3-in-exchange.for 1-work.CIChidí bik’ee heesh’ááł.
car 3-tire 3-1-move.SRO.Progdajííyą́ą́’
pl-3DO-4dpl-eat.it.PDibé yah ánáádanołkaad!
sheep inside semelit-pl-2pl-gather.IDidzétsoh ła’ náníłt’ą́ą le’.
peach some 3-1-ripe.P wish.thatDíí tł’éé’ t’áá ká dóola dá’ák’eólyeed; dádi’nítįįh.
this night NEG bull into.field-3-run.O hope.not 3-2-close.gate.IDíí yihahígíí biyi’, háísh tówónaanígóó ch’aa deeyá?
this year.IGII within who overseas.GOO travel 3-going.F-Qdołhį́į́h
3DO-2dpl-melt.it.IGah bikéé’ yishwoł.
rabbit 3-following 1-run.ProgHa’a’aahdę́ę́’ t’áá ’ííyisíí niyolgo t’áá bá hádzidgo ’át’é.
east-from real wind-GO dangerous 3-be.NIHa’ąądi dibé bighan.
areal-other.side sheep 3-corralHaa níníłnééz?
what 2-tall.relatively.NIHahgo hooghan ’ádíílííł?
when hogan 3-2-make.FHáadi niyaa hazlį́į́’?
where-at 2-under area-grow.PHáí lá bił nanilnish?
who Q 3-with 2-work.IHooghan binááshwoł ńt’éé shimá sání shich’ahóóshkeed.
hogan 3-encircling-1-run.Prog past 1-grandmother 1-3-scold.P
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- ’Ájoolíiłii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- binááshwoł run around’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ńt’éé’ relates to past timesaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- hoshishkeeh scold’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -ch’a scold’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
K’ad shį́į́ deesk’aaz hodooleeł.
now probably cold area-become.FKin bighą́ą́’dę́ę́’ hadah ’adzííłhaal ndi t’áadoo ’ádadénih da.
house 3-to-from down 1-tumble.P but NEG RFLX-1-hurt.P NEG
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -ghą́ą́h attaching to, hitched to, connected to’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- -dę́ę́’ from a general location or point in space or time, also out of, off of’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ndi butfind in Navajo Conjunction Lexicon
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- t’áadoo notsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
Mary ha’át’íísh nayiisnii’?
Mary what-Q 3-to.buy.IMą’iitsoh shik’iilwodgo tsékooh góyaa bidááłgo’.
wolf 1-3-attack-COMP canyon areal-down 3-1-push.PNa’nishkaadgo nídíshchííyaagi hanáshyį́į́h ńt’éé’ ’iiłhaazh lá, t’ah nít’éé’ shilééchąą’í ch’ééshinísid.
1-herd.I-GO pinetree-under-at 1-rest.I past 1-slept.P DISC all.of.sudden 1-dog 1-woke.up.P
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- T’ahdii ’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- na’nishkaad herd, go out herding’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -yaa under, beneath, down’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- location
- -gi at’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- T’ahdii ’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- hanááshyį́į́’ rest’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ńt’éé’ relates to past timesaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’iishháásh sleep’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- t’ah ńt’éé’ all of a suddensaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ch’ééníssííd awaken him/her’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Náá’íídéeshtah nisin doodago t’óó siláogóó deeshááł.
again-1-go.school.F 1-want or merely military-to 1-go.FNeel’ą́ą le’.
term-3-reach.up.to.NI LE’Nichxǫ' doo ájít’į́į da.
stop NEG 4-act.thus.I NEGŃléí ’asdzą́ą́ sáníshą’ háí ’át’į́?
there woman old-Q what 3-be.NŃléí dziłtsį́į́góó diit’ash.
there mountain-base-toward start-1du-go.du.IShibíík’issii be’ak’id gódei bił dé’áázh.
1-friend lake areal.up 3-with 2-walk.IT’ah doo la’ shą́ą́’ ’azhjaa’góó náádiikáah da.
not.yet DISC flea market-to 1pl-run.I NEGT’áadoo ’anit’íní!
neg 2-do.NI-ÍT’áadoo naníchxǫ’ígo t’éíyá naalyéhí bá hooghangóó shikee’ ’iihdíiwoł.
before 2-pout.CI-NEG-GO only goods 3-for house.GOO 1-follow 3-2-ride.IT’áá ká dibe łá yóó’ ’ajónííł
Neg sheep some 4-lose.OT’áá shǫǫ da ’awéé’ nee hazlį́į́’.
at.least such.as baby 2-for 3-become.PT’óó tsé’édin ’aho’niiłtą́ą́’.
mereły worse 3-started.rain.PT'áá kwe’é shiba’ sínídáa doleeł.
just right.here 1-waiting.for 2-sit.SPN FUTTó bee naat’ahí yę́ę bitł’áahdi yiichxii’ lá.
water canteen past 3-under-at 3-rust.P DISCTsé ’ayóí ’áníłtso léi’ tsékooh góyaa hadah ch’ééłmááz.
rock remarkably large INDEF canyon areal-down areal-edge out-3-1-roll.PTsiiyi’di náá’dzítseeł yiits’a’.
forest.up.to 4-again.chop in.sound.Ryiilyį́į́h
3DO-1dpl-melt.it.(snow).Iyik’íididoodis
3DO-3-wrap.it.around.it.FYiską́ągo díí doo ’íídííłtah da. (K’ad tsxíiłgo ’ííníłta’.)
tomorrow this NEG 3-2-read.F NEG (now quickly 3-2-read.I)
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- Command, negativefind in Navajo Imperatives
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- Command, affirmativefind in Navajo Imperatives
- T’ahdii baa na’aldeehfind in Navajo Imperatives
- yiską́ągo tomorrowsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- doo --- da frame to negativize verbs and phrasessaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- k’ad nowsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- tsxį́įłgo quickly, fastsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- T’ahdii ’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi




