Ła’ ha’nitáhígíí ’éí biihidzóhí 50 entries
’Adą́ą́dą́ą́’ísh tł’óo’di nishínílnish?
yesterday-Q outside-at 2-work.P’Asdzą́ą́ ’éí ’ashkii ha’át’íí yeiní’ą́?
woman TOP boy what 3-to-3-3-move.SRO.PBéésh náábał dóó haa nízahdi nighan?
windmill and how 3-long.N-at 2-homeBikáá’ dah ’asdáhí bikáa’gi doodaai’ ni’góó daats’í nishdaah?
chair 3-top-at or floor-on perhaps 1-sit.NIBá’ólta’íísh níyá?
3-for-3-teach-Q 3-come.PCh’iyáán nináhíłnihgo haa nízahjį’ ’ánádįįh?
food 3-2-buy.R how 3-long.N-up.to 3-become.none.R
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- haa + Neuter V how / what V
- ’Ánáhoot’įįhígíí’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nahashniih buy, sell’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -jį́’ up to, as far as’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Ánáhoot’įįhígíí’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’ádįįh dwindle, become extinct’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Chidí daats’í bee hólǫ́ doodaii’ niísh chidí nee hólǫ́?
car maybe 3-with 4-exist.N or 2-Q car 2-with 4-exist.NIChidíísh bee hólǫ́ doodaii’ ni daats’í chidí nee hólǫ́?
car-Q 3-with 4-exist.NI or 2 maybe car 2-with 4-exist.NIDa’ Ron saad nináánéíłkaah ya’?
Q Ron word 3-3-investigate.I QDa’ Ron saad nináánéíłkaah ya’?
Q Ron word 3-3-investigate.I QDibé nee hólǫ́, ya’?
sheep 2-with 3-exist.NI QDichinísh doodaii’ dibáá’ísh dzinízin?
hunger-Q or thirst-Q 3-4-want.NIDíkwíí jį́ lá nanilnish?
how.many Q days 2-work.IDíkwíí jį́ shą’ nanilnish?
how.many Q days 2-work.IDíkwíí shą’ ninááhai?
how.many-Q 2-winter.NIDíkwíí shą’ ninááhai?
how.many Q 2-winter.NIGohwééh haa néeląą’ nee hólǫ́?
coffee how 3-much.N 2-with 4-exist.NIGohwééh t’áá bizhání ’éí doodaii’ ’abe’ biłgo daats’í nínízin?
coffee only TOP or milk 3-with-GO perhaps 3-2-want.NIHa’a’aahjíísh ’éí doodago ’e’e’aahjíísh nighan?
east-from-Q 2-home TOP or west-from-Q 2-homeHa’át’éegoshą’ t’áadoo ’azee’ál’į́į́góó nisíníyáa da?
why-Q NEG hospital-to 2-go.sg.P NEGha’át’éejį’
Ha’át’íí baa ’áłah ’aleeh jiní?
what 3-for meeting 4-say.NIHa’át’íísh hastiin dóó ’at’ééd ’áyiilaa?
what-Q man and girl 3-3-make.PHa’át’ííshą’ hastiin dóó ’at’ééd ’áyiilaa?
what-Q man and girl 3-3-make.Phaa níldííl
Hahgo hooghan ’ájílééh?
When hogan 4-make.IHahgo Jáan hooghan ’íílééh?
When John hogan 3-3-make.FHastiin dóó ’at’ééd lá ha’át’íí ’áyiilaa?
man and girl Q what 3-3-make.PHáadi lá dibé nidahaniih?
where-at Q sheep pl-3-pass-sell.CIHáadish nichidí nííníłbą́ą́z?
where-at-Q 2-car 3-2-.park.PHáádę́ę́’shą’ tó ndahohheeh?
where-from-Q water pl-3-2-haul.LPB.IHáágóó lá díníyá?
where-to.Q 2-go.FHáágóó shą’ díníyá?
where-to.Q 2-go.FHáágóósh díníyá?
where-to-Q 2-go.IHádą́ą́’ dii hooghan ’íinilaa?
when-past this hogan 3-2-make.PHádą́ą́’sh Dibé Nitsaadę́ę́’ néínídzá?
when-past-Q Colorado 3-return.PHái da shą’ tsinaa’eeł ’ájiilaa lá?
who DA Q boat 3-4-make.P DISCHáidíígíísh neidiyoołnih nínízin?
which.one-ÍGÍÍ-Q 3-3-buy.F 2-think.NIHáíshą’ tsinaa’eeł ’áyiilaa lá?
who-Q boat 3-3-make.P DISCHáágóósh díníyá?
where-to-Q 2-go.IK’aa’ísh ’aní’á biyaa doodago daats’í báhátis ’ayiist’oh?
arrow-Q bridge 3-under or perhaps 3-over 3-3-shot.P
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -ísh enclitic for yes/no questions
- doodago particle or
- daats’í particle for perhaps
- -yaa under, beneath, down’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- location
- -tis over’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- location
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’adisht’oh be an archer, shoot arrows’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Nidlóóhísh doodaii’ doo daats’í nidlóoh da?
2-cold.I-Q or neg perhaps 2-cold.I negNizhé’é ha’át’íísh nahideeshnih nízin.
2-father-Q what 3-1-buy.F 3-want.NIT’ahdiísh nahałtin?
still-Q area-rain.CIYadiizíníshą’ haa néelt’e’go nínízin?
can-Q how 3.many.N-GO 2-want.NIYiską́ągo Na’nízhoozhídi háadish ’adeeshį́į́ł ninízin?
tomorrow Gallup-at where-Q 2-eat.F 2-want.CI
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- yiską́ągo tomorrowsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- háá-P.ENCLITIC where
- -sh enclitic for content questions
- -di at’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yíshą́ eat it’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgilook up conjugationhide conjugation ▾
- Continuative Imperfective (CI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi




