Ła’ ha’nitáhígíí ’éí biihidzóhí 50 entries
’Asdzą́ą́ ’éí ’ashkii ha’át’íí yeiní’ą́?
woman TOP boy what 3-to-3-3-move.SRO.P’Ádą́ą́dą́ą́’ásh nishínílnish?
yesterday-Q 2-work.PChidí naat’a’í ’íinilaaígíí háajį’ ninít’a’?
airplane 3-2-make.P-ÍGÍÍ where-up.to 3-fly.PChidíísh bee hólǫ́ ’éí doodago ni daats’í ła’ nee hólǫ́?
car-Q 3-with 4-exist.N TOP or 2 maybe one 2-with 4-exist.NIDa’ naadą́’ísh nee hólǫ́?
Q corn-Q 2-with 3-exist.NIDichinísh doodaii’ dibáá’ísh dzinízin?
hunger-Q or thirst-Q 3-4-want.NIDíkwíí lá ninááhai?
how.many Q 2-winterDíkwíísh nibeegashii?
how.many-Q 2-cowDíkwíísh ninááhai?
how.many-Q 2-winter.NIGohwééh t’áá bizhání ’éí doodaii’ ’abe’ biłgo daats’í nínízin?
coffee only TOP or milk 3-with-GO perhaps 3-2-want.NIHa’at’iish náádaadi’ní?
what-Q again-pl-3-say.IHa’át’éegoshą’ ’ayóo náníldzid?
why-Q very 2-fear.Iha’át’éégóó
Ha’át’íí biniiyé ’ákǫ́ǫ́ díníyá?
what 3-for.purpose there 2-start.go.PHa’át’íí neidiyoołnih nínízin?
who 3-3-buy.F 2-think.NIHa’át’ííshą’ hastiin dóó ’at’ééd ’áyiilaa?
what-Q man and girl 3-3-make.PHa’át’íí lá nizhé’é yaa naaghá?
what Q 2-father 3-about 3-do.CIHaa nízahjį’ hanínáshyįh dooleeł t’áá ’ákwíí jį́?
how 3-long.N-up.to 1-rest.R FUT every dayhaa yit’é (hait’é), haa yit’éego (hait’éego)
Haa’í lá neezgai?
where Q 3-hurt.NHaaʼí lá áshį́į́h nííníʼą́?
where-Q salt 3-2-handle.SRO.PHáadi lá ’ádeiit’į́?
where-at Q pl-3-beHáágóó díníyá?
where-to 2-go.FHáágóó lá Bíl doogááł nízin Jáan?
where-toward Q Bill 3-go.sg.F 3-want.CI JohnHádą́ą́’ hooghan ’ájíilaa?
When-past this hogan 3-4-make.PHádą́ą́’sh Mary ’ólta’dę́ę́’ nádzá?
when-past-Q Mary school-from 3-return.PHái da shą’ tsinaa’eeł ’ájiilaa lá?
who DA Q boat 3-4-make.P DISCHái da shą’ tsinaa’eeł ’ájiilaa?
who DA Q boat 3-4-make.PHáí lá yiską́ągo Tónaneesdizígóó bił ’adeeswod?
who discovery tomorrow.GO Tuba.City.GOO with 3-drive.F-QHáíshą’ tsinaa’eeł ’áyiilaa?
who-Q boat 3-3-make.PHáágóósh díníyá?
where-to-Q 2-go.IK’aa’ísh ’aní’á biyaa doodago daats’í báhátis ’ayiist’oh ?
arrow-Q bridge 3-under or perhaps 3-over 3-3-shot.P
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -ísh enclitic for yes/no questions
- doodago particle or
- daats’í particle for perhaps
- -yaa under, beneath, down’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- location
- -tis over’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- location
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’adisht’oh be an archer, shoot arrows’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Kin Łánídiísh ’éí doodago Bee’eldííldahsinildi daats’í naniná?
Flagstaff-at-Q TOP or Albuquerque-at perhaps 2-go.around.CIKwe’éshą’ haa nízah nináhálzhishgo nináháltį́į́h?
here-Q how 3-long.N-up.to time.move.R-GO rain.RMary ha’át’íí nayiisnii’?
Mary what 3-3-buy.PNa’nízhoozhígóó náádínídzáago háadish ’adeeshį́į́ł nínízin?
Gallup-toward again-2-go.R-GO where-Q 1-eat-F 2-want.NI
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -góó to, toward, along, on, with a numeral it indicates a date’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Ánáhoot’įįhígíí’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yishááh go’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -go verb and subordinating encliticsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- háadi where at
- -sh enclitic for content questions
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’ashą́ eat’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Naadą́ą́’ lá haa néelą́ą́’ nida’ak’eh biyi’ góne’?
corn Q how 3.much.N 2-cornfield 3-in thereNichidí háadish nííníłbą́ą́z?
2-car where-at-Q 3-2-park.PNichidí háadi-sh nííníłbą́ą́z?
2-car where-at-Q 3-2-park.PYadiizíníshą’ haa néelt’e’go nínízin?
can-Q how 3.many.N-GO 2-want.NIYiską́ągo Na’nízhoozhídi háadish ’adeeshį́į́ł ninízin?
tomorrow Gallup-at where-Q 2-eat.F 2-want.CI
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- yiską́ągo tomorrowsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- háá-P.ENCLITIC where
- -sh enclitic for content questions
- -di at’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yíshą́ eat it’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgilook up conjugationhide conjugation ▾
- Continuative Imperfective (CI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi




