Ła’ ha’nitáhígíí ’éí biihidzóhí 50 entries
Shichʼéʼé kinaasdaʼgo bitsiiʼ shá beʼdíítłʼóół. Tʼáásh ʼáko?
1-daughter 3-reach.puberty.P-GO 3-hair 1-for 3-2-tie.F just-Q okay
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- Request, affirmativefind in Navajo Imperatives
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -go verb and subordinating encliticsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- -á for, for the benefit of’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -ísh enclitic for yes/no questions
- t’áá justfind in Navajo Particle Lexicon
’Adą́ą́dą́ą́’ísh tł’óo’di nanilnishgo nee ’ałní’ní’ą́?
yesterday-Q outside-at 2-work.CI-GO 2-with noon’Asdzą́ą́ ’éí ’ashkii ha’át’íí yeiní’ą́?
woman TOP boy what 3-to-3-3-move.SRO.P’Ádą́ą́dą́ą́’ásh nishínílnish?
yesterday-Q 2-work.PBikáá’ dah ’asdáhí bikáa’gi doodaai’ ni’góó daats’í nishdaah?
chair 3-top-at or floor-on perhaps 1-sit.NICh’iyáán nináhíłnihgo haa nízahjį’ ’ánádįįh?
food 3-2-buy.R how 3-long.N-up.to 3-become.none.R
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- haa + Neuter V how / what V
- ’Ánáhoot’įįhígíí’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nahashniih buy, sell’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -jį́’ up to, as far as’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Ánáhoot’įįhígíí’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’ádįįh dwindle, become extinct’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Chidí naat’a’íísh hooghan yikáá’góó ch’éta’ ’éí doodago daats’í dził yąąhgóó ch’ét’a’?
airplane-Q house 3-over-along 3-fly.P TOP or perhaps mountain 3-over-along 3-fly.PChidíísh bee hólǫ́ doodago ni daats’í chidí nee hólǫ́?
car-Q 3-with 4-exist.N or 2 maybe car 2-with 4-exist.NIDaniel hahgosh hidilníísh?
Daniel when-Q 3-start.work.IDichin nínízin ya’?
hungry 2-want.NI QDíkwíí jį́ nanilnish?
how.many-Q day 2-work.IDíkwíísh ninááhai?
how.many-Q 2-winter.NIDíkwííshą’ nibeegashii?
how.many-Q 2-cowDoo bił bééhózin da ya’?
neg 3-with 3-know.CI neg QDíidí háísh bichidí?
this who-Q 3-carHa’át’éego lá ’íiyisíí ’atiinjį’ ’ańdeeshdááł lá?
how Q main road-up.to 1-back-on-go.sg.F DISCHa’át’éegosh náníldzid?
why-Q 2-fear.IHa’át’íí baa ’áłah ’aleeh jiní?
what 3-for meeting 4-say.NIHa’át’íí neidiyoołnih nínízin?
who 3-3-buy.F 2-think.NIHa’át’íísh biniinaa naníchxǫ’?
what-Q 3-because 2-pout.CIhaa nízahdę́ę́’ hoolzhiizh
haa yit’é (hait’é), haa yit’éego (hait’éego)
haa yídéetą́ą́’
Hahgo lá tá’dinigizh?
When part 2-shear.FHahgosh Daniel hidilníísh?
when-GO-Q Daniel 3-start.workHastiin dóó ’at’ééd ha’át’íí ’áyiilaa?
man and girl what 3-3-make.PHastiin dóó ’at’ééd lá ha’át’íí ’áyiilaa?
man and girl Q what 3-3-make.PHáadi lá łį́į́’ naakai?
where-at Q horse 3dpl-walk.IHáadi niyaa hazlį́į́’?
where-at 2-under area-grow.PHáádę́ę́’shą’ tó ndahohheeh?
where-from-Q water pl-3-2-haul.LPB.IHáágóó díníyá?
where-to 2-go.FHáágóó shą’ díníyá?
where-to.Q 2-go.FHádą́ą́’ Jáan bighan ’áyiilaa?
When-past John 3-hogan 3-3-make.PHádą́ą́’sh Mary ’ólta’dę́ę́’ nádzá?
when-past-Q Mary school-from 3-return.PHái da shą’ tsinaa’eeł ’ájiilaa lá?
who DA Q boat 3-4-make.P DISCHáí lá́ bá nidáá’?
who Q 3-for 2-enemyway.ceremonyHáíshą’ tsinaa’eeł ’áyiilaa?
who-Q boat 3-3-make.PHáish dooda ní?
who-Q NEG 4-said.PJáan naalnishísh?
John 3-work.I-QKin Łánídiísh ’éí doodago Bee’eldííldahsinildi daats’í naniná?
Flagstaff-at-Q TOP or Albuquerque-at perhaps 2-go.around.CIKin Łánídiísh ’éí doodago Bee’eldííldahsinildi daats’í naniná?
Flagstaff-at-Q TOP or Albuquerque-at perhaps 2-go.around.CINa’azhǫǫshgi díkwíí shį́į́ shaa woobįįh?
hoop.and.pole.game-at how.much 1-to pass-win.INa’nízhoozhígóó náádínídzáago háadish ’adeeshį́į́ł nínízin?
Gallup-toward again-2-go.R-GO where-Q 1-eat-F 2-want.NI
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -góó to, toward, along, on, with a numeral it indicates a date’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Ánáhoot’įįhígíí’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yishááh go’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -go verb and subordinating encliticsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- háadi where at
- -sh enclitic for content questions
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’ashą́ eat’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi




