Your search for the hoolzhishgi Neuter Imperfective (NI)
biihidzóhí 50 entries
’At’ééd ’éí ch’iyáán ’ál’į́įgi łá’í nidi doo bił bééhózin da.
girl TOP food 3-make.NI-at one but 3-with 3-know.CI NEG
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- ’éí topicfind in Navajo Particle Lexicon
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -gi at’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- łá’í ndi not even one, not a single onefind in Navajo Particle Lexicon
- doo expresses negationfind in Navajo Particle Lexicon
- -ił with’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Continuative Imperfective (CI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- da expresses negationfind in Navajo Particle Lexicon
’Aadę́ę́’ yiłk’as daaní.
there-from cold.weather pl.3-say.NI’Asdzą́ą́ Báhoozhóní yinishyé.
woman happy 1-called.NI’Ałní’ní’ą́ą́dą́ą́’ t’ah doo da’adánígóó dishááhgóó ch’iyáán ’ásdįįd.
noon-past still NEG cafeteria-to 1-go.I-NEG food 3-dwindle.NI
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- ałní’ní’ą́ noonsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- -dą́ą́’ past time’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- t’ah doo góó beforefind in Navajo Particle Lexicon
- -góó to, toward, along, on, with a numeral it indicates a date’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- T’ahdii ’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- dishááh start to go’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’ádįįh dwindle, become extinct’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Ashkii bił hóyéé’.
boy 3-with ho-lazy.NIBaa dahwiinít’ínígíí shił bééhodoozįįł nissin.
agenda 1-with 3-about-ho-find.out.F 3-1-want.NIBił hózhǫ́.
3-with ho-happy.NIChidí nahideeshnih ndi shibéeso ’ádin.
car 3-1-buy.F but 1-money 3-none.NIDa’ dichin nínízin?
Q hungry 2-want.NIDa’ołhosh.
2pl-sleep.NIDibé bitsį’ doodago béégashii bitsį’ daats’í nínízin?
sheep 3-meat or cow 3-meat possibly 3-2-want.NIDichin nínízin ya’?
hungry 2-want.NI QDichin nínízin ya’?
hungry 2-want.NI QDiné bikéyah bikáa’gi ndahonidzood yę́ędą́ą́’ Naatsis’áán hoolyéégóó niha’áłchíní bił ’adahineet’į́į́’.
Navajo 3-land 3-on-at pl-areal-3-flee.pl.P past Navajo.Mountain areal-be.called.NI-to 1pl-children 3-with pl-1dpl-sneak.off.P
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -káá’ on, on top of’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- location
- -gi at’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- location
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yę́ędą́ą́’ pastfind in Navajo Conjunction Lexicon
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -ił with’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- accompaniment
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Dlǫ́ǫ́’ ’atiin bąąhgóó ndaazínígíí t’éiyá shił nizhóní.
prairie.dog road 3-on-GÓÓ about-pl-3-stand.NP-ÍGÍÍ 1-with 3-be.nice.NIDlǫ́ǫ́’ ’atiin bąąhgóó ndaazį́įgo shił nizhóní.
prairie.dog road 3-on-GÓÓ about-pl-3-stand.NP-GO 1-with 3-be.nice.NIDlǫ́ǫ́’ hwiiłhashaalání">go bik’e’ashch’íí’go baa ’ákonsin.
prairie.dog 3a-3-bite.I-GO 3-be.painful.P-GO 3-about 1-be.aware.NIDlǫ́ǫ́’ hwiiłhashaalání">go bik’e’ashch’íí’ígíí baa ’ákonsin.
prairie.dog 3a-3-bite.I-GO 3-be.painful.P-ÍGÍÍ 3-about 1-be.aware.NIDoo bíighah da.
NEG 3-sufficient.NI NEGDooládó’ dichin nisin da.
certainly hungry 1-want.N DAÉí doo nihich’iyąąn ’át’ée da.
that NEG 1pl-food 3-be.NI NEGÉí łį́į́’ shilį́į́’ ’át’é.
that horse 1-horse 3-be.NIGohwééh t’áá bizhání ’éí doodaii’ ’abe’ biłgo daats’í nínízin?
coffee only TOP or milk 3-with-GO perhaps 3-2-want.NIHa’át’íí baa ’áłah ’aleeh jiní?
what 3-for meeting 4-say.NIHa’át’íísh neidiyoołnih nínízin?
who-Q 3-3-buy.F 2-think.NIHaalá tʼáá ʼéiyá yinílyée ni’?
how-Q just TOP 2-name.NI rememberHagod neezgaigo chʼééh ’ajiiłhxáazh łeh.
4-knee 3-hurt.P-GO in.vain 4-sleep.NI oftenJáan bimá łóó’ t’áá yiyánígíí bił bééhózin.
John 3-mother fish just 3-3-eat.I-ÍGÍÍ 3-with 3-about-3-know.NIMary ha’át’íí lá yinízin?
Mary what Q 3-3-want.NIMexico hoolyéhédi hoostse’ laanaa.
Mexico areal-3-call.NI-NMLZ-at areal-1-see.O wishMósí bighaa’ ’ayóo dadichxoshígíí shił nizhóní.
cat 3-fur very pl-3-be.bushy.I-ÍGÍÍ 1-with 3-be.nice.NINa’nízhoozhígóó náádínídzáago háadish ’adeeshį́į́ł nínízin?
Gallup-toward again-2-go.R-GO where-Q 1-eat-F 2-want.NI
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -góó to, toward, along, on, with a numeral it indicates a date’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Ánáhoot’įįhígíí’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yishááh go’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -go verb and subordinating encliticsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- háadi where at
- -sh enclitic for content questions
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’ashą́ eat’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Naaki yiskánídą́ą́’ da’iiníílta’go hahoolzhiizh.
two day-past pl-1dpl-school.NI-GO start-time.passing.PNaʼahóóhai nitsaa bił hoo’aahgóó dóola dííyééł.
rodeo 3-big.NI 3-with areal-space.I-to bull 2-haul.FNihee aho’niiłtą́nígíí baa shił hózhǫ́.
I.Pl-for start-3-rain.P-ÍGÍÍ 3-for 1-with 3-peaceful.NINihimásání ha’át’íí lá yinízin?
1dpl-grandmother what LÁ 3-3-want.NINináhaltį́įgo shił yá’át’ééh.
3-rain.SSO.I-GO 1-with 3-be.good.NINináhaltį́į́hígíí shił yá’át’ééh.
3s-rain.SSO.I-ÍGÍÍ 1-with 3-be.good.NINizhé’é ha’át’íísh nahideeshnih nízin.
2-father-Q what 3-1-buy.F 3-want.NINíléí chidí t’óó la’ nihichidí át’é nahalin.
there car contrary.to.appearances 1pl-car 3-be.NI 3-resemble.NIRon hashk’aan ła’ ní.
Ron banana some 3-say.NIShichidí t’ahdii yá’át’ééh, ’át’ah ’índa ła’ ninááhideeshnih.
1-car still 3-good.N later one again-3-1-buy.F
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- t’ahdii stillsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’át’ah ’índa later, later onsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yá’át’ééh it is good’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nahashniih buy, sell’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Shichidí t’ahdii yá’át’ééh, ’át’ah ’índa ła’ ninááhideeshnih.
1-car still 3-good.NI later one again-3-1-buy.F
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- t’ahdii stillsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yá’át’ééh it is good’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’át’ah ’índa later, later onsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nahashniih buy, sell’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Shimá ’atł’o bił bééhózin.
1-mother 3-weave.DI 3-with 3-3-know.CIShimá dóó shizhé’é Yootóodi ’ółta’ ńt’éé’.
1-mother and 1-father Santa.Fe-at 3-go.to.school.NI pastShizhé'é ch’ah bítáa’jį’ da’deez’áhígíí bił yá’át’ééh.
1-father hat 3-forehead extending-foward-ÍGÍÍ 3-with 3-be.good.NIShínaaí shíká ’adoolwoł nisin ńt’éé’ ’áłt’ąą t’áadoo níyáa da.
1-older.brother 1-for 3-run.F 1-want.NI but after.all NEG 3-come.sg.P NEG
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -ká after, for’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- benefactive
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yishwoł run along’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ńt’éé’ relates to past timesaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’áłt’ąą after allsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- t’áadoo notsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- doo --- da frame to negativize verbs and phrasessaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nishááh come, arrive’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
T’óó la’ ajiłhosh.
contrary.to.appearances 4-sleep.NITó lą’ígo nidlą́ ’áko bee nitah yá’áhoot’ééh dooleeł.
water many 3-2-drink.DI so 3-with 2-among pl-3-good.NI future
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- T’ahdii ’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’áko so, so that, so thenfind in Navajo Conjunction Lexicon
- -ee by means of’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- -tah, -taa-, -ta- among, mixing’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- dooleeł futuresaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi




