Ła’ ha’nitáhígíí ’éí biihidzóhí 50 entries
Chidí daats’í bee hólǫ́ ’éí doodaii’ niísh chidí nee hólǫ́?
car maybe 3-with 4-exist.N TOP or 2-Q car 2-with 4-exist.NIDa’ dibé nee hólǫ́?
Q sheep 2-with 3-exist.NIDa’ naadą́’ísh nee hólǫ́?
Q corn-Q 2-with 3-exist.NIDa’ Ron saad nináánéíłkaah ya’?
Q Ron word 3-3-investigate.I QDa’ shééhonísin?
Q 1-2-know.NIDah díníilghaazhísh ’íilnilaa?
fry.bread-Q 3-2-make.PDah díníilghaazhísh ’íilnilaa?
fry.bread-Q 3-2-make.PDichin nínízin ya’?
hungry 2-want.NI QDíidí háísh bichidí?
this who-Q 3-carDííshą’ látsíní háádę́ę́’ naa ninídee’?
this-Q bracelet where-from 2-to 3-arrive.PlO.PDíkwíí shą’ ninááhai?
how.many-Q 2-winter.NIDíkwíí shą’ ninááhai?
how.many Q 2-winter.NIDíkwíísh ninááhai?
how.many-Q 2-winter.NIGohwééh haa néeląą’ nee hólǫ́?
coffee how 3-much.N 2-with 4-exist.NIha’át’éégóó
Ha’át’íí lá hastiin dóó ’at’ééd ’áyiilaa?
what Q man and girl 3-3-make.Phaa néelą́ą́’
haa nízahdę́ę́’ hoolzhiizh
Haash nízah kodóó nighanjį’?
how-Q 3-long.N here-from 2-home-toHahgo hooghan ’ánílééh?
when hogan 3-2-make.IHahgo lá tá’dinigizh?
When part 2-shear.FHastiin dóó ’at’ééd ha’át’íí lá ’áyiilaa?
man and girl what Q 3-3-make.PHastiin dóó ’at’ééd ha’át’íí lá ’áyiilaa?
man and girl what Q 3-3-make.Pháá-P.ENCLITIC
Háádę́ę́’shą’ tó ndahohheeh?
where-from-Q water pl-3-2-haul.LPB.IHádą́ą́’ hooghan ’ájíilaa?
When-past this hogan 3-4-make.PHádą́ą́’sh Mary ’ólta’dę́ę́’ nádzá?
when-past-Q Mary school-from 3-return.PHáí lá bá nidáá’?
who Q 3-for 2-enemyway.ceremonyHáí lá kintahgóó shił ’adoołbąs?
who-Q town-to 1-me 3-drive.FHáí lá sis łigai ’iił’įh
who-Q belt silver 3-3-make.UHáí lá tsinaa’eeł ’áyiilaa?
who Q boat 3-3-make.PHáísh bił nanilnish?
who-Q 3-with 2-work.IHáísh tsinaa’eeł ’áyiilaa?
who-Q boat 3-3-make.PJáan, nanilnishísh?
John 2-work.I-QK’aa’ísh ’aní’á biyaa doodago daats’í báhátis ’ayiist’oh?
arrow-Q bridge 3-under or perhaps 3-over 3-3-shot.P
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -ísh enclitic for yes/no questions
- doodago particle or
- daats’í particle for perhaps
- -yaa under, beneath, down’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- location
- -tis over’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- location
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’adisht’oh be an archer, shoot arrows’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
K’aa’ísh tsénaa ’aní’á biyaa doodago daats’í báhátis ’ayiist’oh?
arrow-Q bridge 3-under or perhaps 3-over 3-3-shot.PKin Łánídiísh ’éí doodago Bee’eldííldahsinildi daats’í naniná?
Flagstaff-at-Q TOP or Albuquerque-at perhaps 2-go.around.CIKin Łánídiísh ’éí doodago Bee’eldííldahsinildi daats’í naniná?
Flagstaff-at-Q TOP or Albuquerque-at perhaps 2-go.around.CIKwe’éshą’ haa nízah nináhálzhishgo nináháltį́į́h?
here-Q how 3-long.N-up.to time.move.R-GO rain.RMary ha’át’íí lá yinízin?
Mary what Q 3-3-want.NINa’azhǫǫshgi díkwíí shį́į́ shaa woobįįh?
hoop.and.pole.game-at how.much 1-to pass-win.INa’nízhoozhígóósh díníyá?
Gallup-to-Q 2-go.SPNichidísh háadi nííníłbą́ą́z?
2-car-Q where-at 3-2-park.PNidlóóhísh ’éí doodago doo daats’í nidlóoh da?
2-cold.X-Q TOP or NEG perhaps 2-cold.X-Q NEGNiłísh bééhosin doodaii’ biłísh bééhozin?
2-with-Q 3-know.CI or 3-with-Q 3-know.CI
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -ísh enclitic for yes/no questions
- -ił with’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- accompaniment
- Continuative Imperfective (CI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- bééhózin there is knowledge’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- doodaii’ particle or
- Continuative Imperfective (CI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- bééhózin there is knowledge’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Shééhonísinísh?
1-2-know.NI-QTł’éédą́ą́’ásh nahóółtą́ kééhót’ínígi?
night-past-Q rain.P 2-live.NI-atTł’óodiísh t’ah ’áłchíní nidaané?
outside-Q still children pl-3-play.IYiską́ągo Na’nízhoozhídi, háádish ’adeeshį́į́ł ninízin?
tomorrow Gallup-at where-Q 2-eat.F 2-want.CI
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- yiską́ągo tomorrowsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- -di at’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- háá-P.ENCLITIC where
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yíshą́ eat it’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- Continuative Imperfective (CI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi