Ła’ ha’nitáhígíí ’éí biihidzóhí 50 entries
’Asdzą́ą́ ’éí ’ashkii ha’át’íí yeiní’ą́?
woman TOP boy what 3-to-3-3-move.SRO.P’Atsį’ísh ’éí doodaii’ łóó’ísh nínízin?
meat-Q or fish-Q 3-2-want.NI’Atsį́’ísh ’éí doodaii’ łóó’ísh nínízin?
meat-Q or fish-Q 3-2-want.NI’Ałah ’aleehgóó deesháál nínízinísh doodago béésh nitsíkeesí daats’í bee nidoonááł ’éí doodago t’áá hooghanídi daats’í KTNN yídíiłts’iił?
meeting-to 1-go-F 3-2 want.NI-Q or computer possibly 2-watch.F or just home-at possibly KTNN 3-2-listen.F
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -góó to, toward, along, on, with a numeral it indicates a date’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- déyá start to go’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- Neuter Imperfective (NI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- doodago orfind in Navajo Conjunction Lexicon
- -ísh enclitic for yes/no questions
- daats’í maybe, perhaps, possiblysaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- -ee by means of’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- -di at’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Ch’ah ’éí doodaii’ nák’ee sinilí łizhinígíí daats’í nee hólǫ́’?
hat or sunglasses perhaps 2-with 4-exist.NIChidí naat’a’íísh hooghankáá’góó ch’ínísaal ’éí doodaii’ dziłghą́ą́’góó daats’í?
airplane house-over-along over-3-fly.P TOP or mountain-attached-along perhapsDa’ chidíísh bee hólǫ́ doodaii’ ni daats’í chidí nee hólǫ́?
Q car-Q 3-with 4-exist.NI or 2 maybe car 2-with 4-exist.NIDa’ Cubadę́ę́’ tsinaa’eeł nił ní’éél?
Q Cuba-from boat 2-with 3-float.PDa’ dibé nee hólǫ́?
Q sheep 2-with 3-exist.NIDibé nee hólǫ́, ya’?
sheep 2-with 3-exist.NI QDichin nínízin ya’?
hungry 2-want.NI QDíí chąą’ shą’ háádę́ę́’ niníyęęzh?
this manure-Q where-from 3-ooze.PDíí haa yit’éego ’atiin?
this how 3-be.NI roadDíí yihahígíí biyi’, háísh tówónaanígóó ch’aa deeyá?
this year.IGII within who overseas.GOO travel 3-going.F-QDíísh haa yit’éego ’atiin?
this-Q how 3-be.NI roadDííshą’ látsíní háádę́ę́’ naa ninídee’?
this-Q bracelet where-from 2-to 3-arrive.PlO.PDíkwíí shą’ ninááhai?
how.many Q 2-winter.NIHa’át’éegoshą’ t’áadoo díníyáa da?
why-Q neg 2-go.sg.P NEGHa’át’íísh hastiin dóó ’at’ééd ’áyiilaa?
what-Q man and girl 3-3-make.PHa’át’íísh náádaadi’ní?
what-Q again-pl-3dpl-say.Ihaa yit’é (hait’é), haa yit’éego (hait’éego)
Haa’íshą’ neezgai?
where-Q 3-hurt.NHaalá tʼáá ʼéiyá yinílyée ni’?
how-Q just TOP 2-name.NI rememberHaashą’ ʼátʼé, shí bichʼįʼ haʼdiisdzih.
how-Q 3-be.NI 1 3-to 1-speak.FHahgo hooghan ’ájílééh?
When hogan 4-make.IHahgo lá tá’dinigizh?
When part 2-shear.FHastiin dóó ’at’ééd ha’át’íí lá ’áyiilaa?
man and girl what Q 3-3-make.PHastiin dóó ’at’ééd ha’át’íí lá ’áyiilaa?
man and girl what Q 3-3-make.PHáadi lá ’ádeiit’į́?
where-at Q pl-3-beHáadi lá ’ádeiit’į́?
where-at Q pl-3-beHáádę́ę́’shą’ tó ndahohheeh?
where-from-Q water pl-3-2-haul.LPB.IHádą́ą́’sh Mary ’ólta’dę́ę́’ nádzá?
when-past-Q Mary school-from 3-return.PHái da shą’ tsinaa’eeł ’ájiilaa lá?
who DA Q boat 3-4-make.P DISCHoł háádaalch’ąłí biyi’ góne’ésh t’áá hwííní’į́?
4-with elevator areal.inside-Q 3-see.PMary ha’át’íí nayiisnii’?
Mary what 3-3-buy.PMary ha’át’íísh nayiisnii’?
Mary what-Q 3-to.buy.IMary hádą́ą́’sh ’ólta’dę́ę́’ nádzá?
Mary when-past-Q school-from 3-return.PNichidí háadish nííníłbą́ą́z?
2-car where-at-Q 3-2-park.PNichidí háadi-sh nííníłbą́ą́z?
2-car where-at-Q 3-2-park.PNidlóóhísh ’éí doodago doo daats’í nidlóoh da?
2-cold.X-Q TOP or NEG perhaps 2-cold.X-Q NEGNidlóóhísh doodaii’ doo daats’í nidlóoh da?
2-cold.I-Q or neg perhaps 2-cold.I negNizhe’é haash wolyé?
2-father what-Q 3-call.NIŃléí ’asdzą́ą́ sáníshą’ háí ’át’į́?
there woman old-Q what 3-be.NYiską́ągo Na’nízhoozhídi, háádish ’adeeshį́į́ł ninízin?
tomorrow Gallup-at where-Q 2-eat.F 2-want.CI
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- yiską́ągo tomorrowsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- -di at’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- háá-P.ENCLITIC where
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yíshą́ eat it’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgilook up conjugationhide conjugation ▾
- Continuative Imperfective (CI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi




