Ła’ ha’nitáhígíí ’éí biihidzóhí 50 entries
Jáan biʼdizhchínéejįʼ ʼanááyííłką́. Bá daʼdiidį́į́ł.
John 3-birth.past-up-to again-day.P 3-for 1pl-eat.F’Ádihodideesht’ih sha’shin nisingo t’áadoo ’atah haasdzíi’ da.
RFLX-1-get.into.trouble.F perhaps 1-think.CI-GO NEG among 1-say.P NEG
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’ádihodiisht’ééh get oneself into trouble’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- sha’shin perhapssaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Continuative Imperfective (CI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- t’áadoo notsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- doo --- da frame to negativize verbs and phrasessaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- ’Áhoodzaii’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- haasdziih speak, exclaim’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
’Éí lą́ą baa nitséskees nít’ę́ę́’.
that EMP 3-about 1-think.I past’Ííłta’ dóó ’iiłghaazh.
1-read.P CONJ 1-sleep.P’Áádę́ę́’ nánísdzáago łį́į́’ bá ni’deeshjoł.
from.there 1-return.p-GO horse 3-for pl-1-feed.FAsdzą́ą́ yázhí bichidí doondó’ naalnish da.
woman little 3-car not.even but 3-work.P NEGbik’ídadisoodiz
pl-3DO-2dpl-wrap.it.around.it.Pbik’ídínídiz
3DO-2-wrap.it.around.it.Pbik’ízhdidoodis
3DO-4-wrap.it.around.it.FBíni’dii ’awéé’ ałhosh, yee nǫǫsééł.
3-let-stay baby 3-sleep.I 3-by.means.of 3-grow.Idaohshóóh
pl-3DO-2dpl-brush/comb.it.Idaołhį́į́h
pl-3DO-2dpl-melt.it.(snow).Idashoołbéézh
pl-3DO-2dpl-boil.it.Pdeiilyį́į́’
pl-3DO-1dpl-melt.it.(snow).Pdeishbéézh
pl-3DO-3dpl-boil.it.Pdeitł’ó
pl-3DO-3dpl-weave.it.IDichinísh doodaii’ dibáá’ísh jinízin?
hunger-Q or thirst-Q 3-4-want.NIdideididoołjah
pl-3DO-3dpl-start.fire.Fdideidiłjeeh
pl-3DO-3dpl-start.fire.Ididííłjéé’
3DO-1-start.fire.PDiné nishłį́į ndi Bilaagana bizaad t’éí bee yáshti’.
Navajo 1-be.NI but English language only 3-with 1-speak.IDíí tł’éé’ t’áá ká dóola dá’ák’eólyeed lágo, dádiʼnítįįh.
this night NEG bull into.field-3-run.O hope.not 3-2-close.gate.I
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- Command, negative
- Optative with t’áá ká and lágo
- t’áá ká don’tsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- lágo negative particle used with the optative modesaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Laanaa’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- Command, affirmative
- T’ahdii baa na’aldeeh
- T’ahdii ’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
Díí yihahígíí biyi’, háísh tówónaanígóó ch’aa deeyá?
this year.IGII within who overseas.GOO travel 3-going.F-Qdíníshkaad
3DO-1-start.to.herd.them.(animals).Ihadííłtééł
3DO-2-carry.him/her.up.out.of.something.FKin góne’ siikéé lá jiní.
house in 1dpl-sit.I DISC 4-say.IKwe’é k’ad łe’esh’aah.
here now earth-1-put.into.I.SROMary ha’át’íí yinízin?
Mary what 3-3-want.NInaashłé
3DO-1-carry.a.ropelike.thing.around.INi daats’í nił bééhózin ’éí doodaii’ nicheii daats’í bił bééhózin?
2 perhaps 2-with 3-know.CI TOP or 2-grandfather perhaps 3-with 3-know.CINichxǫ’ doo ájíléeh da.
stop NEG 3-4-make.I NEGnidííleeł
3DO-2-carry.a.ropelike.thing.around.FNimá yázhí bighanaad késhdę́ę́’į́">góó díílwoł dóó ’áájí ’awéé’ baa ’áhólyą́ą dooleeł.
your aunt 3-house-to 2-run-and that-way baby 3-for 2-care.CI FUT
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- -góó to, toward, along, on, with a numeral it indicates a date’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yishwoł run along’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- -aa to’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- goal
- Continuative Imperfective (CI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- ’áháshyą́ care’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- dooleeł futuresaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
Níwe, naaltsoos woltáʼigi tʼáádoo nahízǫsí. Baa ʼáhólyą́.
stop paper 3-read.CI-ÍGÍÍ NEG 3-2-tear.P.NEG 3-of 2-care.CIShich’é’é bi’éé’ bá ’áshłéehgo naat’ą́hí hááłgizh.
1-daughter 3-clothes 3-for 3-1-make-I 1-GO fabric I-cut.PShitsilíké ’éiyáhá nda’ałkǫ́ǫ́’.
1-little.brother-pl TOP 3-pl-swim.IPSitsiitł’óól tsásk’eh bikáá’ dah yishłééh.
Navajo.hair.tie bed 3-on up 3-1-put.SFO.UT’áá ’ákwíízhíní tó dah siyínígóó ’ałnánáshdááh.
every summer lake-toward again-1-go.Ritalic highlight particle_0" aria-label="zaashchíín">T’áadoo tá’dishgéshí nizaagóó dah ’adii’ą́.
before 1-sheer.(I)NEG far-GOO up 3-sun.rise(P).Tóógóó łį́į́’ ’ałkéé’ deíkááh.
water-to horse RECIP-behind 3-walk.pl.ProgTsxį́įłgo łees’áán ádíílííł; nimásání nihaa yíghááh!
quickly tortilla 2-make.F 2.poss-mat.grandma-NOM 1.pl-to 3-come.FTł’éédą́ą́, yá’át’ééhgo iiłhaaz. Night.last good.GO 1-sleep.P
Night.last good.GO 1-sleep.Pwooyą́ą́’
3DO-2dpl-eat.it.Pyishtł’ó
3DO-1-weave.it.IYiską́ągo Na’nízhoozhídi, háádish ’adeeshį́į́ł ninízin?
tomorrow Gallup-at where-Q 2-eat.F 2-want.CI
’íísíníłts’ą́ą́’
bee ’ééhóziní
- yiską́ągo tomorrowsaad ’át’éii zanoo’į́ bik’ídáahgi
- -di at’akéé’ si’ání zanoo’į́ bik’ídáahgi
- háá-P.ENCLITIC wherefind in Navajo Questions
- Náásgóó’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- yíshą́ eat it’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgilook up conjugationhide conjugation ▾
- Continuative Imperfective (CI)’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi
- nisin think, want’áhát’íní hoolzhishgi bik’ídáahgi




