Hoolzhishgi
Díí tsost’idgo hoolzhishígíí ’éí t’óó ch’ét’ą́ągo baa hane’go nél’į́: T’ahdii baa na’aldeeh, ’Áhoodzaii, Náásgóó, ’Ánáhoot’įįh, ’Áhoot’įįh, Laanaa, dóó ’Ájoolį́į́ł daolyé. Hoolzhishgi saad biih heesnilígíí t’áá ’ał’ąą ’át’éigo dóó ha’oodzíí bee ’íshjání ’ílyáa.
Ła’ ’áhát’į́ saad ’át’éeii wolyéii hoolzhishígíí yił ’ałhídínéelná. Ła’ ’éí hoolzhishgi doo yił ’ałhídínéelnáa da. Kwé’é ’íshjání ’ílyáaígíí nél’į́ :
’Ałtsé’ ’éiyá Diné k’ehjí bikáá’. ’Ata’ góne’ yisdzohígíí ’éí yéego biyi’ ’ádéét’į́į́’. ’Akéedi yisdzohígíí ’éiyá Diné bizaad t’óó Bilagáanaa k’ehjí baa nitsáhákeesgo ’ílyaa. Saad ’ahát’į́ní bikaz saad ’éí naaniishijéí’ (italics ’óolyé) bee ’ééhózinígíí biniyé. T’áá ’ał’ąą hoolzhishígíí ’ałdó’ biyi’. Jaałchíí’ bił yaa ’azhdiłchi’go Diné k’ehjí didííts’į́į́ł. ’Áádóó ła’ nááná baa hane’ biniyé nínízingo ’éí díí dootł’izhígíí bił yaa ’adidíílchił. ’Ałtsé’ ’éiyá Diné k’ehjí bikáá’. ’Ata’ góne’ yisdzohígíí ’éí yéego biyi’ ’ádéét’į́į́’. ’Akéedi yisdzohígíí ’éiyá Diné bizaad t’óó Bilagáanaa k’ehjí baa nitsáhákeesgo ’ílyaa. Saad ’ahát’į́ní bikaz saad ’éí naaniishijéí’ (italics ’óolyé) bee ’ééhózinígíí biniyé. T’áá ’ał’ąą hoolzhishígíí ’ałdó’ biyi’. Jaałchíí’ bił yaa ’azhdiłchi’go Diné k’ehjí didííts’į́į́ł. ’Áádóó ła’ nááná baa hane’ biniyé nínízingo ’éí díí dootł’izhígíí bił yaa ’adidíílchił.
Kóyahdi bee ha’oodzíí hanítáa doo ’áádóó ’índa ’áhát’į́, hoolzhizhgi, ’éí doodago ’áhát’į́ saad ’át’éeii bik’ízhnítááh.
Ła’ ha’nitáhígíí ’éí biihidzóhí 50 entries
’Adą́ą́dą́ą́’ ch’iyáán ’áshłaago dajííyą́ą́’.
yesterday food 1-make.P-GO pl-4-eat.P’Ahbínídą́ą́’ t’áadoo ’ííyą́ą́’góó biniinaa wónáásdóó dichin shi’niiłhį́.
morning-past neg 1-eat.P-GO.NEG 3-because soon hunger 1-3-kill.I’Ałk’idą́ą́’ tł’oh naadą́ą́’ dant’į́įhgo łį́į́’ doodaii’ béégashii da há hada’ał’éés ńt’éé’.
long.ago grass corn 3-ripen.I-GO horse or cow etc. 4-for 3-stomp.I past’át’ahígo
’Ólta’di ’áłchíní binaashii sédáago ’ííníshta’.
school-at children 3-across.from 1-sit.SNP 3-read.NIBéésh bee hane’é bił nááshbał.
phone 3-with 1-whirl.ProgBįįh bináyaa niłchiin ’éí hataałii chodayooł’į́.
deer 3-eye beneath matter that medicineman 3-3 use.IBritain bikéyahą́ą t’áá ’ałtso ’ahíi’nilgo kéyah United States wolyéhígíí bilááh ’áníłtsxo ńt’éé’.
Britain 3-land just all 3-combine.P-GO land United States 3-call.NI-COMP 3- greater size past.NIChidí bąąh dah sitání bąąh dah shishtįįh ńt’éé’ ’ił adaagizí doo ’éí da lá.
car license plate 3-1-put. I SSO past Sup-with screw neg that neg Disc.Chidí bitiin ’ałts’ą́ą́hjí ’ańt’i’.
Da’ Ron saad neiiłkaah?
Q Ron word 3-3-investigate.Idadołhį́į́h
pl-3DO-2dpl-melt.it.Ididadiiljeeh
pl-3DO-1dpl-start.fire.Ididiiljeeh
3DO-1dpl-start.fire.Idiidį́į́ł
3DO-1dpl-eat.it.Fdishhį́į́h
3DO-1-melt.it.Idoo chohoo’į́į́góó
Doondó’ ’ółta’ da.
NEG 3-go.school.NI NEGDziłghą́’ą́ bizaad diists’a’ laanaa.
White.Mountain.Apache 3-language 1-understand.NI wishGohwééh t’áá bizhání ’éí doodaii’ ’abe’ biłgo daats’í nínízin?
coffee only TOP or milk perhaps 3-with 3-2-want.NIGohwééh t’áá bizhání ’éí doodaii’ ’abe’ biłgo daats’í nínízin?
coffee only TOP or milk 3-with-GO perhaps 3-2-want.NIHa’át’éegoshą’ t’áadoo ’azee’ál’į́į́góó nisíníyáa da?
why-Q NEG hospital-to 2-go.sg.P NEGHa’át’íí lá neidiyoołnih lá?
what DISC 3-3-buy.F DISChaa nízahdę́ę́’ hoolzhiizh
Haa nízahdę́ę́’ hoołtį́į́ł?
how 3-long-from rain.Proghaa yit’é (hait’é), haa yit’éego (hait’éego)
haahláyéé
hadeiniłchaad
pl-3DO-3dpl-card.it.(as.in.wool).IHá’át’íí lá hastiin dóó ’at’ééd ’áyiilaa?
what Q man and girl 3-3-make.PHáágóó lá Bíl doogááł nízin Jáan?
where-toward Q Bill 3-go.sg.F 3-want.CI JohnHái da shą’ tsinaa’eeł ’ájiilaa lá?
who DA Q boat 3-4-make.P DISCháágeed
3DO-1-dig.it.out.Pk’asdą́ą́’
lágo
Na’nízhoozhígóó deeyá, ya’?
Gallup-toward 2-go.sg.F QNaalyéhé bá hooghandi tł’oh hániikai ńt’éé’ ’áníídí yee’ ’ásdįįd lágo ’áadi niikai.
trading.post-at hay 1dpl-go.pl.P past recently very 3-disappear.P DISC-GO there 1dpl-go.pl.Pbee ’ééhóziní
- -á for, for the benefit offind in Navajo Postposition Lexicon
- benefactive
- -di atfind in Navajo Postposition Lexicon
- location
- ńt’éé’ relates to past timefind in Navajo Adverb Lexicon
- time
- ’ániidígo recently, not long agofind in Navajo Adverb Lexicon
- time
- -go verb and subordinating encliticfind in Navajo Adverb Lexicon